Shortcut to the NerveCenter OoValaszok

| RecentChanges | FrontPage |
  • 1.Hibrid OO nyelv fogalma:
Ha csak támogatja az OO-t (objektum azonosság, osztályozás, bezártság, de nincs öröklés, specializálás), de nem kényszeríti ki a programozótól.
  • 2.Tiszta OO nyelv fogalma:

Az objektum orientált szemléletre épülnek, ha kiemeljük belõle az OO-t, nem marad semmi. (objektum azonosság, osztályozás, bezártság, öröklés, specializálás)

  • 3.Mit értünk szoftver minõség szempontjából helyességen?
A specifikációnak megfelel.
  • 4.Mit értünk szoftver minõség szempontjából hibatûrésen?
Abnormális esetben is normálisan mûködik.
  • 5.Mit értünk szoftver minõség szempontjából karbantarthatóságon?

A hibák és hibaokok gyors feltárásának a lehetõségét, nyomkövetés, naplózás.

  • 6.Mit értünk szoftver minõség szempontjából bõvíthetõségen?

A szoftver továbbfejlesztésének, újabb modulok beépíthetõségének lehetõsége. A szoftver környezeti változásokhoz történõ igazításának a lehetõségét.

  • 7.Mit értünk szoftver minõség szempontjából újrafelhasználhatóságon?

Az osztályokat.

  • 8.A kompatibilitás két fajtája:
Belsõ/külsõ
  • 9.Adjon meg 5 tényezõt, mely befolyásolja a szoftver minõségét!
Helyesség(a specifikációnak megfelel); Hibatûrés; Karbantarthatóság; Bõvíthetõség; Újrafelhasználhatóság; Kompatibilitás; Felhasználóbarátság; Hordozhatóság; Hatékonyság; Ellenõrizhetõség; Szaványosság;
  • 10.A hordozhatóság két fajtája.
Hardver/szoftver
  • 11.Mit értünk szoftver minõség szempontjából idõhatékonyságon?

A funkciók végrehajtásakor kedvezõ válasz- és végrehajtási idõk.

  • 12. Mit értünk szoftver minõség szempontjából helyhatékonyságon?

A szotfver teljesítményének megfelelõ mértékû hardverigényû. A szoftver teljesítményének megfelelõ mértékû egyéb szoftverigényû.

  • 13.Adja meg a szoftverfejlesztés lépéseit:
    • 1, Feladat megfogalmazása; Szemléleti szint
    • 2, Elemzés vagy analízis: a feladat felbontása részekre; Koncepcionális szint, csak a "MIT" az érdekes, a "HOGYAN" nem
    • 3, Tervezés: a számítógépes megvalósítás körvonalazása (adatstruktúrák, nyelvek); Technikai szint
    • 4, Programozás; Implementációs szint
    • 5, Kész program; Gépi kód
  • 14.Mit kell elvégezni az elemzés vagy analízis során?
A feladat részekre bontása. Kielemezni, hogy MIT kell csinálni.
  • 15.Mit kell elvégezni a tervezés során?
A számítógépes megvalósítás körvonalazása, megoldás vázlata (adatstruktúrák, nyelvek)
  • 16.Szoftver krízis fogalma:
a hagyományos módszer már alkalmatlan a jó szoftver fejlesztésére: paradigmaváltás (szemléletmód)
  • 17.Strukturált szemlélet jellemzõi közül adjon meg hármat:
    • 1, A teljes feladat egy absztrakt utasítás
    • 2, Id˝obeli sorrendiség alapján történik a részekrebontás
    • 3, Felülr˝ol lefelé építkezik
    • 4, A szorosabban összetartozó adatelemek a folyamattól függetlenül csoportosíthatóak.
    • 5, Az adatcsoportok kezelése a programban szétszórva találhatóak.
    • 6, Legkisebb modulja az eljárás, melynek adatai elvesznek. Globális változókat kell általában használni
  • 18.Strukturált szemlélet esetén mi alapján történik a részekrebontás?
Idõbeli sorrendiség alapján.
  • 19.Strukturált szemlélet esetén merrõl merre építik fel a programot?
Felülrõl lefelé.
  • 20.Strukturált szemlélet esetén mi a legkisebb modul?
Legkisebb modulja az eljárás, melynek adatai elvesznek. Globális változókat kell általában használni
  • 21.Mik alkotják a programot OO szemlélet esetén?
Objektumok üzenetei.
  • 22.Absztrakció fogalma:
Leegyszerûsítés, csak a lényeges dolgokat vesszük figyelembe.
  • 23.Megkülönböztetés fogalma:
Eltérõ tulajdonság kiemelése "azonos" dolgoknál
  • 24.Általánosítás fogalma:
Több objektum leírásából kiemeljük a közös jellemzõket "mindegyik ugyanolyan lényegileg" (Osztály alkotás)
  • 25.Specializálás fogalma:
Egy objektum leírásához egyedi jellemzõket adunk "olyan mint, de...." (Öröklés)
  • 26.Ismeretség fogalma:
Függetlenül is létezhetnek, legalább az egyik ismeri/használja a másikat
  • 27.Kompozíció fogalma:
Egész-rész: a tartalmazó megszûnése esetén megszûnik a tartalmazott is. Kompozíciónak nevezzük, ha nem vehetõ ki a rész.
  • 28.Objektum fogalma:
Információt tárol és kérésre feladatot hajt végre. Az objektum felelõs a feladatainak korrekt elvégzéséért. Adatok (attribútomok) és metódusok (operációk, mûveletek, azaz függvények, eljárások) összessége.
  • 29.Mit értünk az objektum állapota alatt?
Az adatok pillanatnyi értékei
  • 30.Objektumorientált program fogalma:
Egymással kommunikáló objektumok összessége, melyben minden objektumnak megvan a jól meghatározott feladata. (A "mit" az érdekes, nem a "hogyan".) A program a vezérlõ objektum megszólításával indul (általában rögtön várakozik a felhasználóra).
  • 31.Információ elrejtésének lényege:
Az objektumokat CSAK üzeneteken keresztül kérhetjük meg a feladatok elvégzésére, csak ún. interfészen keresztül lehet kommunikálni vele. Az üzenet egy kívülrõl is elérhetõ metódus.
  • 32.Kliens, aktor, ügyfél, kérõ fogalma:
A feladatot végeztetõ "aktív" objektum pl. vezérlõk. Nincs "export" felülete.
  • 33.Szerver, kiszolgáló, végrehajtó fogalma:
A feladatot elvégzõ "passzív" objektum pl. printer, konténer. Nincs "import" felülete.
  • 34.Ágens, ügynök fogalma:
Kér és végrehajt. Aktív, passzív. Van import és export felülete.
  • 35.Adjon meg két objektum típust:
    • 1, Határobjektum: Interfész objektum
    • 2, Konténer objektum: Objektumok kollekciója, s a kollekciót karbantartó metódusok.
    • 3, Riport objektum: bekér, feldolgoz, kiír
    • 4, Kontrol objektum: Vezérel, számol
  • 36.Határobjektum fogalma:
Interfész objektum.
  • 37.Konténer objektum fogalma:
Objektumok kollekciója, s a kollekciót karbantartó metódusok.
  • 38.Riport objektum fogalma:
Bekér, feldolgoz, kiír.
  • 39.Kontrol objektum fogalma:
Vezérel, számol.
  • 40.Mit jelent a this, self paraméter?
Magát az objektumot jelenti.
  • 41.Mit jelent az egybezárás?
Az adatok és metódusok összezárása.
  • 42.Osztályhierarchia fogalma:
Az öröklõdések diagramja.
  • 43.Késõi kötés fogalma:
Csak késõbb a futás alatt derül ki a hogy melyik operációt kell végrehajtani.(Futás alatti kötés, vagy dinamikus kötés)
  • 44.Virtuális metódus fogalma:
Címét a program csak futáskor oldja fel. Ha egy metódus virtuális, akkor öröklés után is az kell, hogy maradjon.
  • 45.Absztrakt metódus fogalma:
Üres virtuális metódus, csak örökítési célt szolgál.
  • 46.Absztrakt osztály fogalma:
Absztrakt metódust tartalmazó osztály, nem példányosítjuk, csak örökítési célt szolgál.
  • 47.Osztálykönyvtár fogalma:
Osztályok (komponensek) gyûjteménye.
  • 48.A program termékké válásának jellemzõi:
Szolgáltatási funkció, minõség, elõállítási költség, határidõ.
  • 49.Adjon meg a nagyméretû programrendszerek jellemzõi közül kettõt!
    • 1, Nagy bonyolultságú rendszer (nem lehet fejben egy embernek átlátni)
    • 2, Csapatmunkában készül
    • 3, Hosszú élettartamú (verziók, stb)
  • 50.Adjon meg hármat a projektmenedzser feladatai közül:
    • 1, A követelményeket elõre pontosan írásban meg kell határozni.
    • 2, A program kidolgozásának menetét meg kell határozni (mérföldkövek, határidõk, feladatok)
    • 3, Erõforrások meghatározása, beszerzése (szoftver, hardver, pénz, szakember)
    • 4, A fejlesztés menetét is dokumentálni kell.
    • 5, Szervezni és irányítani kell a munkát, erõforrásokat.
    • 6, Igazolni kell a program jóságát.
    • 7, A rendszer követésének, karbantartásának megszervezése/tervezése.
  • 51.Adja meg a projekt részfeladatainak jelét:
  • 52.Adja meg a részfeladatok megoldásiidejének megbecslésének jelét:
  • 53.Mit jelent a észfeladatok függõségeinek meghatározása?
  • 54.Adja meg a mérföldkövek (ellenõrzési pontok) kijelölésének jelét:
  • 55.Verifikáció fogalma:
A specifikáció szerinti helyesség bizonyítása.
  • 56.Validáció fogalma:
Az elõírt minõségi tulajdonságok ellenõrzése (erõforrásigény, robosztusság, hatékonyság, bonyolultság, felhasználó-barátság)
  • 57.Adja meg az egyszerû programfejlesztési modellt:
    • (a) Megoldandó feladat
Programozás
    • (b) Program az adott programozási nyelven
Fordítás
    • (c) Program gépi kódban
Futtatás
    • (d) Eredmény
Tesztelés, javítás
  • 58.Adja meg két hátrányát a specifikációra épülõ programfejlesztési modellnek:
Magas matematikai ismeretek szükségesek a formális specifikációs módszerek alkalmazásánál. A formális specifikáció alkalmazása nagyobb feladatoknál nehézkes és áttekinthetetlen. A matematikai bizonyítás automatizálható, de a tételek megfogalmazása összetettebb esetekben már nehéz feladat. (Lsd. Floyd-Naur-Hoare–féle parciális helyesség bizonyítás)
  • 59.Adja meg a nagyrendszerek álltalános fejlesztési modelljét:
A formális specifikációs módszereket kisebb részfeladatoknál alkalmazzuk. A formális leírás helyébe a programrendszer tervének elkészítése lép.
    • (a) Megoldandó feladat
Követelmények megfogalmazása
    • (b) Informális leírás
Tervezés
    • (c) Program rendszerterve
Implementáció
    • (d) Program az adott programozásinyelven
Fordítás
    • (e) Program gépikódban
Futtatás
    • (f) Eredmény
Tesztelés, javítás
  • 60.Adja meg a programkészítés hagyományos fázisait:
    • (a) Követelmények leírása
    • (b) Specifikáció
    • (c) Tervezés (vázlatos, finom)
    • (d) Implementáció, integráció
    • (e) Verifikáció, validáció
    • (f) Rendszerkövetés, karbantartás
  • 61.Adja meg a vízesés modellt:
    • Probléma
    • Követelmények definíciója
    • Szoftverrendszer vázlatos terve
    • Szoftverrendszer finom terve
    • Implementáció+egységek tesztjei
    • Integráció+rendszer tesztje
    • Futtatás+karbantartás
  • 62.Mi a vízeséses modell elõnye?
A gyakorlat szülte.
  • 63.Mi a vízeséses modell hátránya?
A project munkájának megszervezése nagyon nehézkes (Párhuzamos munka, ellenõrzési pontok). Új szolgáltatás utólagos bevezetése mindenütt módosítást okoz. A validáció az egész megismétlését követelheti meg.
  • 64.Adja meg az evolúciós modellt:
A megoldás iterációs folyamat eredménye, prototípusok sorozata.
  • 65.Mi az evolúciós modell elõnye?
Nem kell részletes specifikáció
  • 66.Mi az evolúciós modell hátránya?
Rövid idõ alatt létrehozható rendszereknél eredményes. A rendszer utólagos módosítása, bõvítése nehézkes. Nem tekinthetõ jól át a projekt. A gyors fejlesztés a dokumentálás rovására megy.
  • 67.Adja meg a Boehm-féle spirális modellt:
A programok iterációval készülnek, ezek spirálba olvaszthatóak, egy "spirál-menet" egy iteráció, melynek 4 szakasza van.
  • 68.Adja meg a Boehm-féle spirális modell egy iterációjának négy szakaszát:
    • 1, Célok, alternatívák, korlátozások.
    • 2, Alternatívák kiértékelése, kockázatok elemzése PROTOTÍPUS(OK).
    • 3, A fázis termékének megvalósítása, validáció.
    • 4, A következõ fázis megtervezése.
  • 69.Korlátozás fogalma:
Ami a megvalósításban határt szab a lehetõségnek.
  • 70.Alternatívák fogalma:
A célok megvalósításának különbözõ útjai.
  • 71.Kockázatok fogalma:
Az egyes alternatívák nagy valószínûséggel hibát okozó forrásai.
  • 72.Mi a kockázat kezelése?
Stratégia felállítása a kockázat hatásának a csökkentésére.
  • 73.Mi a Boehm-féle spirális modell elõnye?
    • Jó dokumentáltság
    • A projekt strukturáltsága, az iterációs fázisok szabadon megválaszthatóak
    • A fázisbeli szakaszok szintén iterálhatóak
    • A fejlesztést mindig validáció követi
    • Újabb fázisok lehetségesek minden ciklusban
  • 74.Mi a Boehm-féle spirális modell hátránya?
Munkaigényes, bonyolult, költséges és nehezen oldható meg. Nem gazdaságos a szakemberek foglalkoztatása, alig van párhuzamos munka.
  • 75.Mi fûzõdik Abbot nevéhez az OOT-sel kapcsolatban?
1983: A feladat szöveges megfogalmazásának nyelvtani elemzése: fõnév = objektum, ige = mûvelet
  • 76.Mi fûzõdik Grady Booch nevéhez az OOT-sel kapcsolatban?
1986: ADA oktatás, az Intel iAPX-432 processzor terveinek diagramszerû ábrázolási módszere, blob.
  • 77.Mi fûzõdik Cunningham és Beck nevéhez az OOT-sel kapcsolatban?
1989: CRC kártyák módszere (Class Osztály, Responsibility Felelõsség, Collaboration Együttmûködés)
  • 78.Mi fûzõdik Shlaer-Mellor nevéhez az OOT-sel kapcsolatban?
1989: Objektum alapú adatbázis–modellezés.
  • 79.Mi fûzõdik Rebecca Wirfs-Brock nevéhez az OOT-sel kapcsolatban?
1990: RDD (Responsibility-driven design Felelõsségen alapuló tervezés)
  • 80.Mi fûzõdik Coad-Yourdon nevéhez az OOT-sel kapcsolatban?
1990: Objektum alapú modellezés
  • 81.Mi fûzõdik Rumbaugh–Blaha–Premerlani–Eddy–Lorensen nevéhez az OOT-sel kapcsolatban?
1991: Object Modeling Technique–OMT Objektum-modellezési Technika, Abbot alapú, General Electric
  • 82.Mi fûzõdik Ivar Jacobson nevéhez az OOT-sel kapcsolatban?
1992: Objectory (Object Factory), melynek egyszerûsített verziója az OOSE (Object Oriented Software Engineering)
  • 83.Mi fûzõdik Rumbaugh nevéhez az OOT-sel kapcsolatban?
1993: OMT II
  • 84.Mit jelent magyarul az Unifield Modeling Language?
Egységesített Modellezõ Nyelv
  • 85.Milyen három dologból alakult ki az UML?

Booch + OMT + OOSE

  • 86.Mit jelent az, hogy csupán modellezõ nyelv az UML?
Egy kész modell értelmezését teszi lehetõvé, és nem módszertan (RUP).
  • 87.Milyen diagramm fajtákat ismer?
    • használati eset diagramm (use case diagram)
    • osztály diagramm (class diagram)
    • objektum diagramm (object diagram)
    • állapot diagramm (state diagram)
    • aktivitás diagramm (activity diagram)
    • sorrend diagramm (sequence diagram)
    • együttmûködési diagramm (collaboration diagram)
    • komponens diagramm (component diagram)
    • alrendszer diagramm (subsystem diagram)
    • telepítési diagramm (deployment diagram)
  • 88.Használatieset diagramm fogalma:
A rendszernek és a felhasználóinak kapcsolatát adja meg Aktor: pálcika emberke; Tevékenység: ellipszis
  • 89.Osztálydiagramm fogalma:
A rendszer objektumelvû szerkezetének leírása
  • 90.Asszociáció jele:
——————–
  • 91.Általánosítás, specializálás jele:
Háromszög fejû nyíl
  • 92.Aggregáció jele:
Üresrombusz fejû nyíl
  • 93.Kompozíció jele:
Tömöttrombusz fejû nyíl
  • 94.Parametrizált osztály jele:
Jobbfelsõ sarokban paraméterek téglalapban
  • 95.Realizálás implementálás jele
Szaggatott, háromszögfejû nyíl
  • 96.Objektumdiagramm fogalma:
Objektum: objektumnév : osztálynév Átlapolt téglalapok. Az osztálydiagram egy példányát mutatja be.
  • 97.Állapotdiagramm fogalma:
Megmutatja, hogy a rendszer milyen állapotokon keresztül milyen állapot átmenetekkel oldja meg a feladatot.
  • 98.Állapot jele:
Lekerekített sarkú téglalap
  • 99.Aktivitás-diagramm fogalma:
A tevékenységek és az objektumok egymásra gyakorolt hatását fejezi ki (vezérlések, rendszerfunkciók)
  • 100.Tevékenységek jele:
Ívelt oldalú téglalap
  • 101.Átmenet jele:
Nyíl
  • 102.Szinkronizációs vonal jele:
Vastag vízszintes vonaldarab
  • 103.Döntésipont jele:
Rombusz.
  • 104.Sorrend-diagramm fogalma:
Az objektumok közötti üzenetváltások idõbeli menetét szemlélteti Életvonal, üzenetek, megjegyzések az ábrától balra
  • 105.Szinkron üzenet jele:
X a nyílon
  • 106.Aszinkron üzenet jele:
Fél nyíl
  • 107.Idõhöz kötött üzenet jele:
Kör a nyílon, idõmegjelöléssel
  • 108.Együttmûködési-diagramm fogalma:
Az objektumoknak a probléma megoldásában való együttmûködését mutatja be. Az üzenetek nyilak, melyek sorszámozva vannak, argumentum/eredmény esetén körbõl indulnak ki. Az események lekerekített téglalapok.
  • 109.Komponenesdiagramm fogalma:
A komponensekbõl felépülõ szoftver rendszert mutatja be Komponensek: forrás-állományok; könyvtárak; futtatható állományok; dokumentumok software komponensek
  • 110.Alrendszerdiagramm fogalma:
Az alrendszerek kapcsolatát írja le Olyan csomag, amely egy viselkedési egység. Az alrendszer interface-eket biztosít a többi alrendszernek Tartalmazhat: Operációkat; Specifikációs elemeket; Realizációs elemeket
  • 111.Az interface jele:
Kör
  • 112.A csomag jele:
„füles” téglalap
  • 113.Telepítési-daigramm fogalma:
deployment diagram A szoftver rendszer környezetének, a hardver-szoftver konfigurációnak a szemléltetésére szolgál
  • 114.Telepítési-diagramm elemei:
A rendszer hardware elemei (csomópontok) és a közöttük levõ fizikai viszonyok
  • 115.Kiterjesztési mechanizmusok fogalma:
Kiegészít˝o jelölések, amelyek több diagramtípus által is használhatók, feladata a szabványos jelölésrendszer "testre szabása" és a szabványos elemekkel nem leírható modell tulajdonságok rögzítése
  • 116.Kiterjesztési mechanizmusok fajtái:

- sztereotípia - megszorítás - kulcsszavas értékek - megjegyzések

  • 117.Sztereotípia fogalma:
új modell elemek jelölésére
  • 118.Megszorítás fogalma:
Az UML más jelöléseivel meg nem adható tulajdonságok (OCL) Természetes nyelven: "Ha egy osztály konkrét (nem absztrakt), annak minden operációjának kell hogy legyen megvalósítása."
  • 119.Kulcsszavas értékek szerepe:
Modell elemek speciális jellemzõinek megadására
  • 120.Megjegyzések jele:
Behajtott sarkú téglalap

Vissza: [ObjektumOrientaltTervezes][OtodikFelEvTargyak][LaPm][FrontPage]

 EditPageRegexSearch: